Cseh Katalin: Olyan emberre van szükségünk, aki nem ismer lehetetlent!

2021. febr. 21. | Beszédek

2022-ben nemcsak arról döntünk majd, hogy melyik politikus vezesse az országot. Hanem sokkal többről: arról, hogy újrakezdjük-e a közös történetünket. Hogy maradunk-e az örök uram-bátyám országban, ahol a szerencsésebb fiatalok diploma után az első géppel mennek Nyugat-Európába, vagy tégláról-téglára felépítünk egy olyan otthont, ahol a politikai kapcsolatok helyett kizárólag a tehetség és a szorgalom dönti el, ki hová juthat.

Most végre eljuthatunk ide. Most lehet egy ilyen országunk, mert 2010 óta először kézzelfogható közelségbe került a kormányváltás. Most először oka van reménykedni annak a több millió embernek, akiket magukra hagyott a Fidesz. Akiktől elvették a lehetőséget arra, hogy valaha csatlakozzanak a középosztályhoz. Most először lehet olyan országunk, ahová nemcsak visszavágynak a külföldre szakadt barátaink, de vissza is jönnek. Ahol a kórházakba gyógyulni, és nem meghalni járnak a betegek. Ahol az iskolákban korszerű tudást kapnak a gyerekek, és a válság idején segítséget kapnak a szegényebbek is, akik nem rokonai az aktuális miniszternek.

Ehhez a változáshoz új emberek kellenek.

Friss emberek, akik fel tudják rázni az országot. De fontos az is, hogy legyen tapasztalat mögöttük, értsék, hogyan kell szervezetet vezetni, embereket motiválni. Mert ez egy vezető dolga.  Nem lehet biankó csekket kérni az emberektől akkor, amikor százezrek munkanélküliek, és milliók élete ment tönkre a járvány és az azt követő válság miatt. A tapasztalat is fontos. Vannak köztük olyanok, akik már bizonyítottak, például azzal, hogy a semmiből felépítettek egy közösséget, egy pártot, amely mára meghatározó politikai erő lett. Vagy azzal, hogy Orbán Viktort elsőként az utcán megverve akadályozták meg, hogy egy budapesti olimpiával vigyék csődbe az országot, ellopva százmilliárdokat. Olyan emberre van szükségünk, aki nem ismeri a lehetetlent.

A Momentum nem először találja magát olyan helyzetben, hogy döntenie kell: ki képviselje a szavazóinkat egy sorosdöntő választáson. Azért is jól tudom ezt, mert két éve egy ilyen vita pont rólam szólt. 2019-ben az volt a tét, ki vezesse a Momentum Európai Parlamenti választási listáját.  Sok „okos” tanácsot kaptunk akkor. Hogy találjunk valamilyen külsős szakembert. Hogy esetleg ne is legyen saját jelöltünk, hanem bízzunk a tapasztaltabbnak mondott politikusokban. Hogy egy dolgot semmiképpen ne tegyünk: két, országosan kevésbé ismert női politikust – lányt, ahogy mondták – tegyünk a lista élére. Elképesztően hálás és büszke vagyok a Momentumra, hogy kitartott eredeti elképzelésénél.

Nem az én dolgom megítélni, hogyan dolgozunk azóta az Európai Parlamentben – erről majd ti fogtok véleményt mondani. Azt azonban hiszem, hogy sikerült egy új hangot vinni Brüsszelbe. És ha megengedtek ennyi szerénytelenséget, talán nem teljesítünk rosszabbul, mint akik előttünk voltak.

Mi azért dolgozunk az Európai Parlamentben, hogy visszaadjuk a reményt a magyar embereknek, és ezért dolgoznak a sikeres, fiatal polgármestereink Terézvárostól Cserszegtomajig, Sződligettől Újpestig.

Európában azt látom, hogy egy óriási változás van a politikában: egyre kevésbé vezetik a kontinens országait idősödő úriemberek. Taavi Roivas, most a liberális európai közösség oszlopos tagja, annak idején 35 évesen lett Észtország miniszterelnöke. A finn miniszterelnök, Sanna Marin 34 évesen került országa élére. A szomszédos Ausztria nekem egyébként sok tekintetben politikailag kevésbé szimpatikus vezetője, Sebastian Kurz 30 sem volt, amikor osztrák kancellár lett. És új értékek válnak fontossá Európában: a XXI. század sikeres politikusai nem fogadhajták el, hogy igazságtalan vagy fenntarthatatlan, környezetromboló országban éljünk.

2014-et írtunk, amikor egy volt gimnáziumi osztálytársam felhívott azzal, hogy mindenképpen beszélni akar velem. Fekete-Győr András három évvel a Momentum megalapítása előtt arról beszélt, hogy meg akarja változtatni az országot, hogy elege van a lopásból és abból, hogy a kormány magukra hagyja magyarok millióit. Azt mondta, egy pártot fog csinálni, fel fogja építeni a semmiből. Képzeljétek el, mennyire tűnt ez akkor reálisnak.

András lelkesedése mégis magával ragadott. 2017-ben megalakult a Momentum, 2019-ben Magyarország harmadik legnagyobb pártja lettünk, ma pedig kerületeket, településeket vezetünk és képviselőket küldünk Európába.

Fekete-Győr András az az ember, aki nem ismer lehetetlent. Éppen ilyen emberre van szükségünk. Nemcsak nekünk: hanem Magyarországnak.